Isten éltesse, Havasi atya!

“Idén 80 éves a Fõnök”. Ez a felismerés több, kommunizmus után belépett magyar szalézi rendtársamban megfogalmazódhatott január tájékán. Számunkra a “Fõnök” mérhetetlenül sokkal többet és jobbat jelent, mint a munkahelyeken és viccekben elhangzó kifejezés. Hogy miért?

Nincs tudomásom arról, hogy Don Bosco után volt-e egyáltalán olyan tartományfõnök, aki 18 éven át vezette a tartományát. Mindenesetre tavaly a 26. Egyetemes Káptalanon a világ 120 országának szalézi szerzetesei hüledezve és hitetlenkedve bámulták azt a csodát, hogy létezik 79 évesen tartományfõnök (a jelenlévõ legidõsebb tartományfõnök utána kb. 65 éves volt), hogy 18 éven át kibírta a kormányzás nyûgeit, és még ezek után sem görnyedten vagy bottal jár, hanem hangos kacagásától megrezzennek még a Velux ablaktáblák is. Miért vagyunk neki hálásak, mint “Fõnök”-nek?

Mert bízott Istenben, bízott idõs rendtársaiban és bennünk is, és vezetett minket. Mindez a vezetés történt pedig a szétszélesztett semmibõl az újra mûködõ rendházak és intézmények világába. Innen kaphatná Havasi atya az “újralapozó” melléknevet. Jómagam kimondhtatatlanul hálás vagyok Neki, hogy fölvázolta, elsõsorban optimizmusával, hogy milyen is a szalézi a mai modern világban. A derût elénk élte, és annyira lelkünkre kötötte annak fontosságát, hogy a “Fõnök” becenév mellett - utólag - kiérdemelhetné a “Pater Optimismus” címet is.

Nem áll szándékomban, s túl hosszadalmas is volna felsorolni a temérdek intézkedést, építést, tárgyalást, buzdítást és utazást, melyet a Szalézi Társaság magyar tartományának újjáéledéséért, és értünk tett attól a pillanattól, amint a Rendfõnök ellentmondást nem tûrve kijelentette neki: “Te leszel a tartományfõnök”.

Don Bosco egyszer azt mondta: “Ne tartsd barátodnak azt, aki sokat dicsér”. Nos, nem szegülök ellene Don Bosco kijelentésének, de azt azért bizonyára megengedi, hogy megköszönjük Istennek Havasi atyát, hogy 80 évével most is köztünk lehet, továbbra is fáradhatatlanul munkálkodva, a világért sem tétlenül. Miért ne kívánhatnánk a következõ német versikével, hogy a jó Isten még pár évizedet ajándékozzon nekünk, amíg Õ köztünk marad?

Wer dreimal morgens schmunzelt,
mittags die Stirn nicht runzelt,
abends lacht, dass es schallt, der wird gewiss
99 Jahre alt.

Ez szóljon P. Havasink 30 éves osztrák múltjának,most pedig köszöntsük õt édes anyanyelvünkön, magyarul Vörösmarty Mihály soraival:
Úgy áldjon meg Isten neved napján,
Hogy beérhesd vele minden órán.
Legyen élted mint a virágos fa:
Remény s öröm virágozzék rajta.
Kívánom Havasi atyánknak születésnapjára is az Úr áldását:

P. Andrásfalvy János SDB
tartományi vikárius

Havasi atya néhány fotója az utóbbi két évből.