Nyergesújfalun Bosco Szent János gyermekkora volt a napközi témája.Sajnos az eső rányomta bélyegét az idei nyári napközi oratóriumra (de nevezhetnénk akár "őszinek" is). Szinte végig tető alá szorultunk a 9,5 év átlag életkorú zömében aprósággal, akik viszont alig várták volna, hogy egy jót futkározzanak, és igencsak próbára tették az animátorokat. Már hétfőn reggel bebizonyosodott, hogy ez esetben szó sincs a meteorológusok tévedéséről: zuhogott. És a gyerekek csak jöttek, jöttek... a jelentkezett 128 résztvevőből 115 komolyan is gondolta.
A csoportok a kendők színei szerint és animátoraikkal: 1. SÁRGA - Burgermeiszter Lívi, Szexer Ági, Szalontai Norbi 2. KÉK - Dózsa Dani, Fekete Noémi, Németh Zoli 3. BARNA - Moczkó Zsani, Gyarmati Dávid, Pathó Annamari 4. ZÖLD - Hajnal Luca, Németh Balázs, Karáth Vica 5. NARANCS - Lengyel Bálint, Cró Márió, Bártfai Patrícia + Lengyel Csaba, Blaskó Gergő 6. RÓZSASZÍN - Oláh Győző, Gyarmati Gyöngyi, Gagyi Gergő
Mellettük 6 nyolcadikos lányból verbuválódott az "AKCIÓCSOPORT" - Szlávik Adél, Maros Detti, Fekete Orsi, Sujbert Bella, Khéner Marcsi és Szőke Csilla - akik nem voltak a csoportokhoz beosztva, hanem ott segítettek, ahol éppen kellett és ők mutatták be a "napi jelenetet" Bosco Jancsi életéből. Négy műhelyt tudtunk indítani: sport (Győző), zene (Robert), színjátszó (Dózsa Dani) és kézműves (Erzsi néni). Sokat jelentett a kézművesben Both Xénia segítsége, aki tavaly is és idén is önzetlenül a rendelkezésére állt a táborozóknak, személyes jelenlétével és nem utolsósorban nyersanyagban, kellékben nagylelkűen támogatva a tábort. Hálásan köszönjük neki! Czuczai Zsófi tanárnő is beugrott utolsó nap arcfestésre, aminek nagy sikere volt. A gyerekek a beszélgetős-csoportokba életkor szerint voltak beosztva. A tábori himnuszt idén teljes egészében Dózsa Dani szerezte.
Kedden a kirándulás a tavakhoz elmaradt, így a nagy akadályverseny is. A délután nagy fejtörést okozott, mivel a torna érettségi miatt akkorra már mindenképpen el kellett hagyni a tornatermet. Szerencsére segítségünkre sietett a MűvHáz nagyon kedves és készséges fiatal igazgatója (meg is éljeneztük), aki befogadott bennünket és fedelet adott a fejünk fölé erre az esős délutánra. Megnéztük az Álomlátó fiút, majd még egy aranyos rajzfilmet. Utána a színjátszósok kihasználva a színpad nyújtotta lehetőséget, bemutatták több variációban a halhatatlan "Elhagyott a Pistá"-t, majd az animátorok egy fergeteges bans-sorozattal kellően megmozgatták a gyerekeket, végül mehettek haza. Szerdán reggel már nem reménykedtünk, hogy esetleg hosszabb-rövidebb gyalogtúrával kombinálva juthatunk ki Szentkeresztre. Sajnos számháborúzni sem tudtunk, és a lovaglás sem esett olyan jól zuhogó esőben. Ráadásul a lovaskocsi megcsúszott és felborult, rajta az utolsó csoport gyerekkel, akiknek hála Istennek az ijedtségen kívül más baja nem lett. A nap fő attrakciója az aprócska békák összefogdosása volt. (Béla atya nagy örömére...) Volt, aki életében először vett részt szentmisén, és Győző meg Csabi irányítása alatt tíz kis ministráns sorakozott fel az oltár körül. A szaletli alatt szorongtunk szinte egész nap, várva, hogy félórákra elálljon az eső. Ervin atya is kijött egy rövid időre, hogy "gyereket lásson". Azt mondja, amióta rosszul hall, már nem zavarja a nagy zsivaj sem. Az animátorok rátermettebbje társasozva, gyöngyöt fűzve próbálta lekötni a sok gyereket, de a legélénkebbek még így is visszafoghatatlanul, bőrig ázva rohangáltak össze-vissza. Csütörtökön a szőnyi strand helyett az esztergomi Aquaparkba ment a társaság. Béla atya kellő komolysággal a "lelkére beszélt" kicsinek és nagynak, így minden különösebb megrázkódtatás nélkül átvészeltük az élményfürdő-rejtette veszélyeket és mindenki épségben hazatért. Pénteken végre egy kis napot is láttunk. Délelőtt használhattuk a focipályán felállított színpadot (délben már lebontották), legalább egy kis ízelítőt kapva és adva abból, milyen lett volna, ha nem esik. Czuczai Zsófi ecsetje nyomán egy egész falka mindenféle állat rohangált az udvaron ("Don Bosco 9 éves kori álma"), és alig tudtuk rábírni a társaságot a gyöngy karkötő fűzés befejezésére. A szülők is megcsodálhatták a héten készült "műremekeket" -- különböző terményképeket, szalvétával és viaszirónnal díszített gyertyákat, pipaszurkáló-macikat és poszméheket, karton katicabogarakat és festett kavicsokat -, meghallgathatták a tábor himnuszát és betekinthettek a színjátszók műhely-titkaiba. Anyukák, apukák és nagymamák kifejezték sajnálatukat, hogy már vége a napközinek, és közölték, hogy ami őket illeti, egész nyáron tarthatna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése